SZMSZ

                                                      

                                                            

SZERVEZETI  ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2016.

VÁLI VAJDA JÁNOS

ÁLTALÁNOS ISKOLA

VÁL

Tartalomjegyzék

1.  Általános rendelkezések  .......................................................................................................... 3

1.1.  A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja  .................................................. 3

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése  ............................ 3

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya............................................... 3

2.  Az intézmény feladat ellátási  rendje............................................................................................ 4

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői .....................................................................................4

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre  ................................................................... 4

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása  ..................................................................... 4

3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása........................................................................................ 4

4.  Az intézmény szervezeti felépítése.............................................................................................. 5

4.1 Az intézmény vezetője  ........................................................................................................... 5

4.1 Az intézményvezető közvetlen munkatársai  ............................................................................ 5

4.2 Az intézmény szervezeti felépítése  ......................................................................................... 6

4.4 Az intézmény vezetősége  ....................................................................................................... 8

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................................. 8

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................. 9

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai........................................... 9

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje............................................ 11

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje  .................... 13

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére  ............................................... 14

6. Az intézmény munkarendje  ....................................................................................................... 15

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása............................................................... 15

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása  ................................................................ 15

6.3 Pedagógusok munkarendjével  kapcsolatos előírások  ............................................................. 17

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................ 19

6.5 Munkaköri leírás-minták  ....................................................................................................... 19

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................................ 28

6.7 Az osztályozó vizsga rendje  .................................................................................................. 28

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................................. 29

6.9 Az intézmény  helyiségeinek használati rendje ........................................................................ 29

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások  ................................................................................. 30

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok........................................................ 30

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése................................................................................ 31

6.13  A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások........................................................................... 31

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei…………………………………..32 

7.1 Az intézmény nevelőtestülete  ................................................................................................ 32

7.2  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei  ................................................................... 33

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei  .......................................................................... 33

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége .......................................................................... 34

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai  ............................................. 35

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje  ............................................. 36

8.1 Az iskolaközösség  ................................................................................................................ 36

8.2 A munkavállalói közösség...................................................................................................... 37

8.3 A szülői munkaközösség........................................................................................................ 37

8.6 A diákönkormányzat  ............................................................................................................ 37

8.7 Az osztályközösségek  ........................................................................................................... 38

8.8  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái  ......................................................... 39

8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája  ............................................................................. 40

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok  ......................................................... 41

9.1 A tanulói hiányzás igazolása  ................................................................................................. 41

9.2 A tanulói késések kezelési rendje .......................................................................................... 42

9.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ............................................................................. 42

9.4 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ...................................... 43

9.5A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai  .......................................... 44

10.Az intézményi hagyományok ápolása  ...................................................................................... 45

10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai  .......................................................................... 45

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei .............................................. 45

10.3  Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények  ....................................................... 45

10.4  A hagyományápolás külső megjelenési formái  .................................................................... 46

11. Záró rendelkezések  ................................................................................................................. 55

1. Általános rendelkezések

1.1.  A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.  Megalkotása a  Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi  CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás  alapján történik.  A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá  a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A  szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi  törvények,kormányrendeletek  és miniszteri rendeletek: 

2011. évi   CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 

2001. évi XXXVII. törvény  a tankönyvpiac rendjéről 

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás  és az iskola tankönyvellátás rendjéről 

26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 

326/2013. számú kormányrendelet

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és  a mellékletét képező  szabályzatok, igazgatói utasítások betartása  az intézmény valamennyi munkavállalójára,  tanulójára  nézve kötelező érvényű.  A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával  lép hatályba, és határozatlan időre szól.  

2.  Az intézmény feladat ellátási rendje

                         

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatokat az alapító okirat tartalmazza.

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 

Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézmény gazdálkodási jogköre

Az intézmény nem önálló gazdálkodó.

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Vál Község Önkormányzata gyakorolja.  Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik.

Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az

ingatlanokat, az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.  

3.2 Az intézmény  gazdálkodási  feladatainak ellátása

Intézményünk nem önálló gazdálkodó. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatait a fenntartó  látja el. Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási joggal rendelkezik; utalványozó a KLIK Martonvásári Tankerület igazgatója. Ellenjegyzésre a  fenntartó  gazdasági vezetője  jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.  

3.3 Az intézményi  étkeztetés biztosítása

Az intézmény Vál Község Önkormányzata által szerződéssel működtetett konyhán biztosítja az étkezést. Az élelmezési nyersanyagnormát Vál Község Önkormányzata  állapítja meg.  Az étkezési díjat  – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével  –  a jogszabályok  és a fenntartó határozata  rögzíti.

4.  Az intézmény szervezeti felépítése

4.1 Az intézmény  vezetője

4.1.1   A közoktatási intézmény vezetője  –  a  Köznevelési törvény  előírásai szerint  –  felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.  A munkavállalók  foglalkoztatására, élet-  és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban  előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.   A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső  ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és  ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló-  és gyermekbalesetek  megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét

esetenként, vagy  az ügyet  meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más

munkavállalójára átruházhatja.  

Az intézményi  bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  az

igazgató és az  igazgatóhelyettes(ek)  minden ügyben,  az  iskolatitkár  a  munkaköri leírásában szereplő ügyekben,  az osztályfőnök  az  év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba  való beírásakor, valamint a tanév elején a napló és az ellenőrzők bélyegzésekor.

4.1.2 Az intézményvezető  akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében az  igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes(ek)  hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor  –  saját munkaköri leírásában  meghatározott feladatok mellett  –  az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.  Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettes(ek)re,  az iskolavezetés vagy a tantestület más  tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben  írásban történik,  kivéve az igazgatóhelyettes(ek)  felhatalmazását.  

4.1 Az intézményvezető  közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait  közvetlen munkatársai  közreműködésével látja el.  

Az igazgató  közvetlen munkatársai:

  az igazgatóhelyettes(ek),

  az iskolatitkár.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az

intézményvezető  közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 

Az igazgatóhelyettes(eke)t  a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes(ek)  feladat-  és hatásköre,valamint egyéni felelőssége  mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

Az  iskolatitkár  szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre  és felelőssége  kiterjed a  munkaköri leírása  szerinti feladatokra

4.4 Az intézmény vezetősége

4.4.1  Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő

tevékenységét)  munkaközösség vezetők segítik meghatározott  feladatokkal, jogokkal és

kötelezettségekkel. A munkaközösség vezetők az intézmény vezetőségének tagjai. 

Az intézmény vezetőségének tagjai:

  az igazgató,  

  az igazgatóhelyettes(ek),

  a szakmai munkaközösségek vezetői.

4.4.2  Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.  Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek

képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével.  A diák önkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse.

4.4.3  Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott

iratoknak, és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. 

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.  

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai

feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata.  Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg, valamint az intézményi pedagógusi belső ellenőrzési rendszer.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

  az igazgatóhelyettes,

  a munkaközösség-vezetők,

  az osztályfőnökök,

  a szaktantermekért  és szertárakért  felelős  szaktanárok,

 a tankönyvfelelős

 a diákönkormányzatot segítő pedagógus

  a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel  alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni.  Az igazgatóhelyettes (ek)  és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá  az igazgató utasítása és a munkatervben

megfogalmazottak szerint részt vesznek  az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének  tagjai   –  az igazgató külön megbízására  –  ellenőrzési feladatokat is

elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.  

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell

meghatározni. Az ellenőrzési   területek kijelölésekor a célszerűség és a szakmaiság a

meghatározó elem.  

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

·         tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),

·         tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,

·         a papíralapú/ digitális  napló  folyamatos  ellenőrzése,

·         az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

·         az SZMSZ-ben előírtak betartásának  ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések

·         folyamán,

·         a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

 Ha valamelyik kolléga munkájával kapcsolatban probléma merül fel (mulasztás, figyelmetlenség, kötelességszegés stb.), írásban egyeztetett időpontban, a téma előzetes megjelölésével kerül a dolog megbeszélésre. Amennyiben a hibát elkövető pedagógus ragaszkodik hozzá, a megbeszélésre behívhatja az egyik általa kiválasztott kollégát.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi  –  a hatályos jogszabályokkal összhangban álló  – alapdokumentumok határozzák meg:

·         az alapító okirat

·         a szervezeti és működési szabályzat

·         a pedagógiai program

·         a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

-  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-  egyéb belső szabályzatok  (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1  Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az

intézmény  nyilvántartásba vételét,  jogszerű működését.   Az intézmény alapító okiratát a

fenntartó készíti   el, illetve  – szükség esetén  – módosítja.

5.1.2  A pedagógiai program

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató

munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény

számára a Köznevelési törvény  24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.  

Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

·         Az  intézmény  pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját,  továbbá a köznevelési törvény  26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

·         Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított

tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai

foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.

·         Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a  tankönyv ingyenes igénybevétele

biztosításának kötelezettségét.

·         Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá  –  jogszabály keretei között  –  a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

·         a  közösségfejlesztéssel,  az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatokat,  

·         a  pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az

osztályfőnök feladatait,  

·         a  kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal  kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendjét,  

·         a  tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

·         a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az

érdeklődők  a fenti témákkal kapcsolatban  ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el,  és az igazgató  jóváhagyásával válik

érvényessé.  Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá

olvasható az intézmény honlapján.  Az iskola vezetői munkaidőben  bármikor  tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3  Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok

figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a

nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges  tevékenységek, munkafolyamatok

időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.  

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó

értekezleten kerül sor.  A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

  A munkaterv egy példánya a tanári szobában a    tantestület rendelkezésére áll.  A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

                                                            

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje a mindenkor hatályos jogszabály szerint történik.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén

tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

dokumentum rendszert alkalmazunk  a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·         az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

·         az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések

·         a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések

·         az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.  

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.  A

dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön

e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai

rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az iskolatitkár.  Az adatok tárolása az elektronikus naplót szolgáltató szerverén történik.  A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák

tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők

értesítését.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni  a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a

tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt

adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt  az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola

körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a

szülőnek.

A tanév végén  a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell

kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

5.4 Teendők bombariadó  és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskolatakarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor ellenőrzi, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik

5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában –  a  futballpálya.(?) A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat

mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni,  a  jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a  tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.  

5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles

bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben

tartózkodni tilos!

5.4.5  Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az  üzenetet  vevő  munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.  

5.4.6  A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A

bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás

meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.  

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása  

Az intézmény vezetője vagy helyettese(i)  közül egyiküknek az intézményben kell

tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák,  tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű  délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között  az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.  

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 

Az intézmény pedagógusai   heti 40 órás  munkaidőkeretben  végzik munkájukat, melyből a kötött munkaidő 32 óra.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató

munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással

összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók

munkaideje tehát két részre oszlik:  

a)  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  

b)  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a)  a tanítási órák megtartása

d)  iskolai sportköri foglalkozások,

e)  énekkar, szakkörök vezetése,

f)  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás,

felzárkóztatás, előkészítők  ,egyéni fejlesztések  stb.),

g)  magántanuló felkészítésének segítése,

h)  SNI-s, BTM-es órák megtartása

i)  napközi otthonos és tanulószobás órák ellátása

A pedagógusok kötött munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység  időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a  tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.)  A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi elrendelt munkaidőkeret tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

6.2.1.2 A kötött munkaidőben ellátott feladatok különösen a következők

a)  a tanítási órákra való felkészülés,

b)  a tanulók dolgozatainak javítása,

c)  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d)  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

e)   osztályozó, javító  vizsgák lebonyolítása,

f)  kísérletek összeállítása,

g)  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h)  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i)  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j)  felügyelet a  tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 17

l)  a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői,diákönkormányzatot     

    segítő feladatok) ellátása,

m) a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n)  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o)  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p)  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q)  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, (reggeli ügyelet?)

r)  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u)  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v)  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

w)  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

x)  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

y)  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint

határozza meg a  kereteit.  Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető  feladatok

ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról  –  figyelembe véve a köznevelési

törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött

munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az  igazgató

vagy az  igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A

konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan

működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének

tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb

szempontok, kérések figyelembe vételére.

6.3.2 A pedagógus köteles  10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti  beosztása előtt a

munkahelyén  (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles a helyettesítendő órák anyagát elküldeni. amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak.

6.3.3  Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet

engedélyt  legalább két nappal előbb  a tanítási  óra  (foglalkozás)  elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási  óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

6.3.4  A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén  –  lehetőség szerint  –  helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni

6.3.5  A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli  –  a nevelő–oktató munkával

összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a  megbízást vagy kijelölést az

intézményvezető adja  az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak

meghallgatása után.  

6.3.6  A pedagógus  alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen

osztályzatokkal értékelje,  valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében

elvégzendő feladatokról.  

6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt

kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve

egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja  és időtartama  az iskolai dokumentumokban  rögzített

6.3.7.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot  – a mindenkor

hatályos jogszabályi előírások követésével  – az igazgató készíti el.  

6.3.7.2 Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő-

nyilvántartó lapját,  a hónap utolsó napján az  igazgatóhoz

köteles eljuttatni .

6.3.7.3 A heti munkaidő minden  teljes állásban  kinevezett  pedagógus számára 40 óra.

6.3.7.4  A hatályos  belső rendelkezések szerint  munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi

munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő

összegzésénél  40 órának kell kijönnie.:)

6.3.7.5 A munkáltatói szabályozás  szerint  a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek!  A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. :)

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje  

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében  az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.  A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg.  A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 

 

6.5 Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

Munkaszervezési okokból  az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el  az

osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

6.5.1 Pedagógus munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár

Közvetlen felettese: az igazgató  

I.  Közalkalmazotti  munkaviszonyából  és  pedagógus  beosztásából  adódó általános

elvárások: 

Pedagógushoz méltó magatartásával  és  megjelenésével  segíti  az  iskola  oktatási  és 

nevelési céljainak megvalósulását.  

Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai,

emberi  nehézségeire,  segíti  a  helyes  kibontakozást,  a  hibák  felszámolását.  

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre  az előírt helyen, a munka kezdete

előtt  legalább 15 perccel,(korábban 10 perc volt)  tanításra, munkavégzésre alkalmas  állapotban  jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz.  

Szaktárgyától  függetlenül  kötelessége  az  emberi  tisztességre,  becsületességre,

hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés.  

A  tanóra  védelme,  a  munkafegyelem  megtartása  alapvető  kötelessége.  Ennek

érdekében  a  tanulót óráról kihívni,  illetve kiengedni csak kivételes,  indokolt esetben  

lehet.   A hiányzásokat naponta regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető

elvárás.   Az  iskola  szabályszerű  működése  érdekében,  rendkívüli  esetben  e  munkaköri 

leírásban  nem  említett  feladatok  elvégzésére  is  kötelezhető.

 II.  Alaptevékenységből adódó feladatok:  

Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban

(törvények, rendeletek), valamint  az  iskolai  alapdokumentumokban  (Pedagógia program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie.  

A  tanítási  órákhoz,  egyéb  foglalkozásokhoz  kapcsolható  valamennyi 

tevékenységét (felkészülés,  szervezés,  értékelés-ellenőrzés)  lelkiismeretesen  és 

magas  színvonalon látja el.  

A  tanítási órákhoz,  osztályfőnöki,  munkaközösség-vezetői  tevékenységekhez

kapcsolódó  dokumentumokat  határidőre  elkészíti,  illetve  az  éves  munkatervekhez,

munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz.   

Tanmenete alapján  halad  szaktárgyainak  tanításában. A  tantárgyai  össz óraszámánál 10%-kal nagyobb eltérést  –  elmaradást  –  jelzi a munkaközösség vezetőjének, illetve az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. Ha helyettesítenie kell, lelkiismeretesen teszi azt. Az ügyeleti rend szerint köteles az ügyeletet ellátni.  

A rábízott technikai eszközöket rendeltetésszerűen kezeli, vigyáz rájuk.

Munkaidejében a tanulókkal foglalkozik, a szülőkkel fogadóórán tartja a kapcsolatot

Az érvényben   levő  jogszabályok  szerint  végzi  az  előírt  szervezési,  illetve

adminisztrációs  feladatait,  az  e-napló/napló  naprakész  vezetését.   Helyettesítéseit, 

túlóráit,  egyéb  tevékenységeit  a  munkaidő-nyilvántartási  lapon  vezeti,  és  havonta 

átadja   az igazgatóhelyettesnek.  Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét az e-naplóban/naplóban is rögzíti.  

Aktívan részt vesz az iskola életével,  a  nevelő-oktató  munkával  kapcsolatos

értekezleteken,  munkaközösségének  munkájában;  a  meghatározott  feladatokat  a

rögzített határidőre elvégzi.  

Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév  munkarendjében  tervezett  iskolai

ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport-  vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt

vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy  tanuló-felügyeletet lát el.  

Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat munkájának segítése.  

Szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik  tanítványai  háttérkörnyezetének

megismerésére.  

Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, gyermekvédelmi feladatainak

végrehajtását.  Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben.  

Szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk.  

Betartatja a Házirendet . 

Együttműködik az iskola  pedagógus  és  nem  pedagógus  dolgozóival,  kiemelten 

az  azonos osztályban tanító kollégákkal.  

Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben

tartásukról, megóvásukról, leltározásukban  közreműködik.  

A tanítás nélküli munkanapokon – ettől eltérő utasítás hiányában –  a program kezdete

előtt  legalább  10  perccel  megjelenik,  és  a  programtól  függően  végzi  feladatát. 

Ide tartozik a nevelési, munkaközösségi, féléves értekezlet,          tanévnyitó, tanévzáró 

Rendezvény, ballagás,  és  minden  elrendelt  szorgalmi  időn kívüli munkanap.  

Közreműködik a tanulók beíratásában, egyéb ügyeletek ellátásában – beosztás szerint.  

III.  A  pedagógiai  munka  belső  ellenőrzésének  rendje,  az  ellenőrzéssel,  értékeléssel

kapcsolatos feladatok

 Feladata  az  iskolában  folyó  pedagógiai  tevékenység hatékonyságának  mérése,  a 

kevésbé  eredményes  területek  felderítése  és megszüntetése.  A rendelkezésre álló 

felszerelések  hatékony  használata,  fejlesztése, bővítése, a minőség javítása.  

A tanulókat rendszeresen értékelni kell, a dolgozatokat 2 héten belül kijavítani,a jegyet

az e-naplóba/naplóba 1 héten belül be kell írni.

IV. Megbízás  alapján  kötelezően,  esetenként  külön  díjazással  is végzendő

többletmunkák:  

A megbízáson  alapuló  feladatokat  minden  esetben  az  iskola  igazgatója  adja  ki. 

A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek.  

A díjazás a mindenkori törvényi  szabályozás és  az  iskola anyagi  lehetőségei alapján

történik. Óraszámmal kifejezhető megbízások: korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás.  

Tanulók kísérése jogszabályban meghatározott esetekben, tanulmányi kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával.  

Osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, a tanulók sportolásának,

szabadidejének szervezése.  

V. Munkabeosztás, távolmaradás a munkából  

A pedagógus munkaideje heti  40  óra.  (Részfoglalkozásúaknál a kinevezésben vagy

megbízási szerződésben foglaltak az irányadók.)  

Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg.  

A szorgalmi időszak előkészítése – a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon  –  augusztus 21-31. között  történik. Ekkor kell megszervezni a javítóvizsgákat, a  tanév  technikai elindítását.  

A munkából történő távolmaradást,  annak  okát  lehetőleg  annak  keletkezésekor, 

de legkésőbb  a munka megkezdése  előtt  1 órával  az  iskolavezetésnél  vagy  az 

iskola titkárságán be kell jelenteni.  

A  távolmaradás  igazolására  csak  táppénzes,  illetve  jogszabályban  meghatározott

hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.  

VI.  A pedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg:  

Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival,  munkaterveivel,  a  nevelőtestületnek  jóváhagyásra  ajánlott

eljárásokkal,  a  nevelő-oktató  munka  tartalmi,  szervezeti,  szervezési  és  módszertani  kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat.

Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben

szavazhat.  

Tanmenetén év közben –  az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel  –

a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett  –  kisebb sorrendi és órakeretbeli 

változtatásokat tehet.  

 Módszertani  eljárásait   –   a  tantárgyi  követelményekkel  és  az  adott  tanulóközösség

fejlettségi szintjével összhangban  – egyéniségének megfelelően választhatja meg.  

Az  igazgató  előzetes  hozzájárulásával  új  nevelési-oktatási  módszereket, 

eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet.  

A  Pedagógiai  Program  figyelembevételével,   a  munkaközösség  egyetértésével

megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket.  

A  tanulók érdemjegyeit  –  az osztályozásra vonatkozó általános  szabályok  szem előtt

tartásával  –  önállóan  állapítja meg.  

6.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: testnevelő

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának

folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, a középiskolára történő sikeres felkészítésük.

1.  A főbb tevékenységek összefoglalása

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és

pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása

a  tanmeneteket betartja, a két hétnél  nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak

munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza

a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a

munkahelyén  tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet  – ellenőrizve az állapotokat  – utolsóként távozik, gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb

helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráit  bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását,  félévente legalább a heti óraszám kétszerese osztályzatot   ad minden tanítványának

a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba/ naplóba

tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk

mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról

részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein,a szakmai munkaközösség

megbeszélésein, az iskola rendezvényein

évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban(ne legyen egyszerre minden osztályé!)

megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, 

az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és javítóvizsgákon, iskolai

méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal,

egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz/igazgatóhelyetteshez/igazgatóhoz eljuttatja

bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület

kiürítésében

előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,  

folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével,

tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat

elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, mozi látogatásra, stb.

kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel

az osztályozó értekezletet megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait,

ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától,

akkor erre az értekezlet  előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát  

megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2.  Speciális feladatai

külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el

minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a

testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást

dokumentálja

különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi

felelősnek

a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait

kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel

kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal

a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és

munkavédelmi tájékoztatást

6.5.3 Osztályfőnök  kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése:  Osztályfőnök

közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes

megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.   

Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri

feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:  

·         Alaposan  megismeri  tanítványai  személyiségét,  ennek,  valamint  az  iskola

pedagógiai elveinek  figyelembe vételével neveli őket. Minden  tudásával elősegíti az

osztályközösség kialakulását.  

·         Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.  

·         Az  éves  ütemtervben  meghatározottak  szerint  fogadóórát,  osztályszülői

értekezletet  tart. 1., 5. és 8. osztályban családlátogatást  végez, a többi évben szükség szerint. 

·         Az  ellenőrző  útján rendszeresen  tájékoztatja  a  szülőket  a   tanulók 

magatartásáról,  tanulmányi előmeneteléről.  

·         Együttműködik  a  közösség  kialakítása  és  fejlesztése  érdekében  a

diákönkormányzattal,  szülőkkel,  segíti  őket  feladataik végrehajtásában.  

·         Figyelemmel  kíséri  tanulói  tanulmányi  eredményeit,  osztálya  fegyelmi helyzetének  alakulását.  Minősíti  a  tanulók  magatartását  és  szorgalmát,  ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti.  

·         Különös  gondot  fordít  a  hátrányos  helyzetű  tanulók  segítésére,(és a tehetséges gyermekek gondozására,fejlesztésére) szorosan együttműködik a családsegítő szolgálattal.  

·         Ellátja  az  osztályával  kapcsolatos  ügyviteli  feladatokat,  ideértve  a  tanügyi

dokumentumok  naprakész  vezetését  (törzskönyv,  e-napló, napló),  valamint  a

továbbtanulással,  ifjúságvédelemmel,  statisztikák  készítésével  járó adminisztrációt.

·         Időben  értesíti a bukásra állók szüleit.  

·         Tanulóit  rendszeresen  tájékoztatja  az  iskola  előtt  álló  feladatokról,  azok

megoldására  mozgósít,  közreműködik  a  tanórán  kívüli  tevékenységek

szervezésében. 

·         Javaslatot   tesz  a  tanulók  jutalmazására,  fegyelmezésére.  Szükség esetén kéri

ezekhez az osztályközösség véleményét.  

·         Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását,  igyekszik  ezeket

megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni.  

·         Törekszik  az  indokolatlan mulasztások,  késések megelőzésére,  visszaszorítására,

ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.  

·         Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel 

részvételükre, megjelenésükre,kulturált viselkedésükre.  

·         a helyi tanterv alapján  felső tagozaton  tanmenetet készít, az osztályfőnöki

tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

·         vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

·         előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a

kirándulási tervet,

·         felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k,

könyvek,számítógépek   stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

·         folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

·         az osztályozó értekezletet  megelőzően legalább 3? nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,

·         közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és

elbírálásában,

·         minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az

·         évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, 

·         folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

·         folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak

változását, a bejárók, az SNI-sek  adataiban bekövetkező változásokat

·         a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, balesetvédelmi tájékoztatót, az

oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

1.  Ellenőrzési kötelezettségei

·         november,   és április hónapban   ellenőrzi a digitális napló(napló) osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő  hiányosságokat jelzi az   igazgatóhelyettesnek,

·         figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja

a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  

·         a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését,hiányzását,  szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

·         Írásban  értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén

·         az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve

ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

·         az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az

osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok

átlagától a tanuló kárára.

2.  Különleges felelőssége

·         felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

·         bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,

·         a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

6.5.Az iskolatitkár munkaköri leírás-mintája

Kinevezése: határozatlan időtartamra

Munkaideje:    naponta  7.30 – 16.30

                        pénteken:7.30 – 13.30  óráig,  amely munkaidő 30 perc ebédidőt tartalmaz

            és időszakosan a munkaidőn túl nyúló értekezleteke jegyzőkönyvvezetés

Munkabére: munkaszerződése alapján

Az iskolatitkár munkaköri feladatainak összefoglalása

Az  intézményi   adminisztrációs  és  ügyviteli  feladatok ellátása.  

A beérkező és kimenő iratok előkészítése, iktatása, továbbítása. Az  oktatás  segítését 

szolgáló  gépeléseket,  fénymásolási  teendőket végzi, ellátja a levelezési feladatokat.  

Megrendeli a használatos nyomtatványokat az igazgató és/vagy igazgató helyettes szakmai irányításával.

Kezeli a házipénztár ellátmányt, beszedi az étkezés térítési díjait. (törölni kell, mert már nem szedünk pénzt, nem kezelünk házipénztárt)

Kiadja a diákigazolványokat, vasúti igazolványokat,pedagógus igazolványokat, a

bizonyítványok másodlatát és az iskolalátogatási igazolásokat.  

Az igazgató és a helyettesek elvi állásfoglalása  alapján a tanulók felvétele, esetleges

átjelentkezések és kizárások végzése.  

Felelős az érkező és távozó tanulók nyilvántartásáért.  

Közreműködik a statisztikai jelentések elkészítésében.  

Rendben tartja a bizonyítványokat és az anyakönyveket.  

Az oktatás ügyvitelével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul ellátja. /útbaigazítást

ad a tanulóknak, szülőknek, a tanárok munkáját segíti/.

Jegyzőkönyvek, munkatervek, szabályzatok, egyéb gépelési munkákat végez.  

A tanulók értekeit tanítás végéig megőrzi, nyilvántartja a laptopok, kivetítő aktuális helyét.

Az igazgató utasítására a rendeletek, körözvények, a különböző határidő betartásáról gondoskodik.  

Tanulmányozza a megjelenő törvényeket, rendeleteket és munkája során alkalmazza azokat.

Besegít a leltározási feladatokba, a leltárfelvételi íveket vezeti, és részt vesz a leltárkiértékelésben.  

A hivatali titkot köteles megtartani.  

Szabadságát pedagógusokhoz hasonlóan a tanítási szünetekben  (szorgalmi időn kívül) veheti igénybe, illetve tanítási időben  indokolt esetben igényelhet szabadságot.  

Munkaidején belül esetenként, külön utasításra elvégzi mindazokat a feladatokat,

amelyekkel az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek megbízzák.  

Sürgős feladat és szoros határidő esetén, számára az intézményvezető vagy a helyettese fizetett túlmunkát rendelhetnek el.  

Előkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik  a hozzá tartozó nyilatkozatok,

dokumentumok elkészítéséről,

Havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzzel kapcsolatos

dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket,

Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.

Munkaügyi feladatai részeként: új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot  időben megkapjon a biztosított bejelentéshez, bérszámfejtéshez,   munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően  elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,  

majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére

folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,  

az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást

továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére

gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról

6.5.5 Takarító munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: takarító

Közvetlen felettese: igazgató

Kinevezése, munkaideje:  

határozatlan időtartamra,  

munkabére munkaszerződése szerint

naponta 6.30-10.00 és 14.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely  ebédidőt nem

tartalmaz

1.  Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása

az igazgató, iskolatitkár közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási  munkálataiban

napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat

felmossa,  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket

naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség

szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket

a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat

mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az

épület állandó tisztán tartását

szükség szerint elvégzi  az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a

villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek

billentyűzetét

napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli

esetben az asztalok lapját fertőtleníti

kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő  rendszeres

ürítése, tisztítása

szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat

nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének

súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását

a nagytakarítások időszakában  – a többi takarítóval közösen  – az iskolatitkár  utasítása

szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását

a nagytakarítások alkalmával   a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a

feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak

a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel,

elektromos energiával, a vízmelegítőket a nap végén minimumra állítja

folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a

biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség

esetén az iskolatitkárnak, igazgatónak.

2.  Járandóság

a munkaszerződésében, kinevezésben meghatározott munkabér,

a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

6.6.1  Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program,  a helyi tantervek,  valamint a

tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján  történik a pedagógusok

vezetésével, a kijelölt  tantermekben. A tanítási  órán kívüli foglalkozások csak a kötelező

tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt

szervezhetők.

6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első  tanítási óra a 7.45-kor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat  14.05 óráig be kell fejezni.

6.6.3  A tanítási órák  látogatására az igazgató adhat engedélyt. A tanítási

órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A  kötelező orvosi  és fogorvosi  vizsgálatok  az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek,  lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.

6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. 

6.7 Az osztályozó vizsga rendje

A  félévi és év végi  tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak  osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt  tegyen eleget,

c)  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott,  és a nevelőtestület nem tagadta meg az

osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta  és a

nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje  

Az iskola  szorgalmi időben  reggel 7.10 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de

legalább 16.00 óráig  van nyitva.       Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon  – rendezvények hiányában  –  zárva kell tartani. A szokásos  nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján  – az igazgató ad engedélyt.

A közoktatási  intézménnyel munkavállalói és  tanulói jogviszonyban nem állók

vagyonbiztonsági okokból csak a kijelölt időben (fogadóóra, szülői ért.,nyílt nap, nyilvános

rendezvény,stb.) tartózkodhatnak az épületben.

6.9 Az intézmény  helyiségeinek használati rendje  

6.9.1  Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar

Köztársaság címerével kell  ellátni. Az épületen  ki  kell tűzni a nemzeti lobogót és  az

Európai Unió zászlaját.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

·         a tűz-  és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

·         a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

·         az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

·         a tűz-  és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

6.9.2  A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi  felügyelettel

használhatják.  Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban  a kötelező és a választható  tanításiórákon használhatják. A foglalkozásokat követően  –  a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást

tartó pedagógus felügyelete mellett  –  lehetőség van az iskola minden felszerelésének

használatára.  A  szaktantermek, tornaterem, stb. használatának rendjét  a

házirendhez kapcsolódó  belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a

pedagógusok számára kötelező.

6.9.3  Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével,  átvételi elismervény ellenében lehet.

6.9.4  Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve –  a tanítási órákat követően  –  a technikai dolgozók feladata.  

6.9.5  A diákönkormányzat  az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit  –  az

igazgatóhelyettessel való egyeztetés után  – szabadon használhatja.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben –  ide értve az iskola udvarát, és a  bejáratok előtti 5  méter sugarú

területrészt  a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók  nem

dohányozhatnak.  A dohányzás tilos!  Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai

rendezvényeken  a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása  mindenki számára  tilos

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi

tájékoztatót tart,  amelynek során  –  koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten  –  felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak

tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás

megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes

balesetvédelmi előírásokat belső utasítások tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár  a tanév elején  köteles megismertetni.  Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat.  Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani  a diákok számára minden

olyan esetben, amikor a  megszokottól eltérő  körülmények között végeznek valamely

tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.).  A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi   digitális rendszer alkalmazásával.

A  pedagógusok és egyéb  munkavállalók  számára  minden tanév elején tűz-, baleset-,

munkavédelmi tájékoztatót tart szakember. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók  aláírásukkal igazolják.

             

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,

Biztosítjuk tanulóink számára az országos és a megyei, valamint a területi

sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit

Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében igénybe vesszük a szakszolgálatot.

6.13  A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola  –  a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei,

valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével  tanórán kívüli  egyéb

foglalkozásokat szervez.  A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese(i )

rögzíti (k)  a tanórán kívüli órarendben. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

   

  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza

a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola

tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben

kötelesek megjelenni.  

  A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza.

A tanulók intézményi, megyei, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek

részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.  

  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi

követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott

pedagógus tartja.  

  Az iskola énekkara  sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott

kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de

az iskolai, községi  kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák

meghatározott időben  – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti egy  alkalommal tarthatók.

  A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének

szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz  a kirándulások igényes és

egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi

kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell

szabályozni.  A kirándulást szervező pedagógus köteles a kirándulás végén számlákkal, nyugtákkal alátámasztani a beszedett pénz felhasználását. Ezt az irattárban 2 évig tároljuk.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai

munkaközösségei

7.1 Az intézmény nevelőtestülete

7.1.1  A nevelőtestület –  a  köznevelési törvény  70. §  alapján  –  a nevelési–oktatási   intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és  oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó  szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési -oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

7.1.2  A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a

nevelési  –  oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a  köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Az iskola mindennapjait érintő változásokról a nevelő testület dönt ,megbeszélés és szavazás útján.

Ezekről a döntésekről - és minden értekezletről - minden esetben készüljön jegyzőkönyv, melyet 1 vagy 2 pedagógus (mindig más) hitelesítsen.

7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével  kölcsönzés formájában

megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.  A digitális táblákat

használó  pedagógusok a munkához szükséges laptopokat 2-3fős állandó csoportokban

használhatják, a gépekért felelősséggel tartoznak, az elvitel és visszavitel időpontját rögzítik.

Ezeket  a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben  –  írásos

munkáltatói engedéllyel  –  a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem

szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai

programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.  

7.2  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

  félévi  és év végi  osztályozó értekezlet,

  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

  rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2  Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény  lényeges

problémáinak (fontos  oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek  és utasítások  értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról,  amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy  az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír  alá.

Szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális

problémáinak megtárgyalása  céljából   tantestületi értekezlet.  

7.2.3  A nevelőtestület döntéseit és határozatait –  a jogszabályban meghatározzak kivételével  – nyílt szavazással  és  egyszerű szótöbbséggel  hozza, kivéve  a  jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

7.2.5  Augusztus végén  tanévnyitó értekezletre,  júniusban az igazgató által kijelölt napon

tanévzáró értekezletre  kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén –  az iskolavezetés által kijelölt időpontban  –  osztályozó értekezletet  tart a nevelőtestület.  

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.

  A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

7.3.1  A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében.  A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben.  A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok,gyakornokok  munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására.

                                                                        

megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak  belső értékelésében,  valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

7.3.2  A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is

javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra  az igazgató jogköre.  

7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése,

irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.  A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.3.4  Intézményünkben 4 munkaközösség működik:  

·         alsó tagozatban tanítók munkaközössége

·         felső tagozatban tanítók munkaközössége

·         humán tárgyakat tanítók munkaközössége

·         természettudományos tárgyakat tanítók munkaközössége

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

7.4.1  A nevelőtestület feladatainak átruházása  alapján  –  a pedagógiai programmal és az

éves munkatervvel összhangban  – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

·         Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

·         Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője  a munkaközösség-vezetőket  legalább évi   gyakorisággal beszámoltatja.

·         Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

·         Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

·         Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

·         Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

·         Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok

felhasználására.

·         Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget;

·         javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

·         Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló  szakos

pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját,

tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

·         Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján  a gyakornokok munkáját

támogató  szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

·         Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a

munkaközösség éves munkatervét.

·         Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai

munkáját.

·         Az igazgató által kijelölt időpontban  beszámol a munkaközösségben folyó munka

eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

·         Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

·         Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről,

intézkedést kezdeményez az igazgatónál;  lehetőség szerint  a munkaközösség minden tagjánál  az intézményvezetővel vagy helyettesével  órát látogat.

·         Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

·         Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

·         Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a

munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli

egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

·         Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét kérik, akkor ez számára  nem kötelező.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (amennyiben lehetőség van rá)

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a

munkaközösségek  aktív közreműködésével készí tette el az iskola igazgatója. A kiemelt

munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet  differenciáltan  –  a következőkben ismertetett szempontok szerint  – évente kétszer  osztja szét az iskola igazgatója.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek  valamint  az iskolában

foglalkoztatott  munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló

adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott  képviselők segítségével az alábbi iskolai

közösségekkel tart kapcsolatot: 

·         szakmai munkaközösségek,

·         szülői munkaközösség,

·         diákönkormányzat,

·         osztályközösségek.

8.3 A szülői munkaközösség

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban:  SzM).

Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

·         saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

·         a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl.  a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

·         a szülői munkaközösség  tevékenységének szervezése,

·         saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási           módjának megállapítása.

A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a

jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

 

8.6 A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az  iskola diákjainak érdekvédelmi és  jogérvényesítő szervezete.  A

diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat  saját

szervezeti és működési szabályzata szerint működik.  Jogait a hatályos jogszabályok,

joggyakorlásának módját saját  szervezeti szabályzata  tartalmazza.  A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja  a szervezet számára.  

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti  és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti  el  és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott  diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.  

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára  –  az igazgató bíz meg  határozott, legföljebb ötéves időtartamra.  A diákönkormányzat minden tanévben  –  az  iskolai munkarendben meghatározott időben  –  diákközgyűlést tart,  melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője  kezdeményezi . A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.  

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének

szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után  –  jelen szabályzat 5.8  fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja.  

A diákönkormányzat véleményét  – a hatályos jogszabályok szerint  – be kell szerezni 

  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  

   a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.   A

jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 

8.8  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.8.1 Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két

szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az

osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

8.8.2 Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató ál tal kijelölt időpontban  –  két alkalommal tart egyidejű  fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc.

Amennyiben a szülő, gondviselő a  közös  fogadóórán  kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre  telefonon vagy           levél  útján  történő időpont-egyeztetés után  a kéthetente pedagógus által kijelölt fogadóórán  kerülhet sor.

8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló/napló vezetésével  és az ellenőrzőkönybe való bejegyzésekkel  tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek  

Az osztályfőnök  az ellenőrző könyv  útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló

tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi  vétsége esetén. Az osztályfőnök  az ellenőrző

könyv  útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más

fontos eseményekről   lehetőleg egy héttel, de legalább  öt munkanappal  nappal az esemény előtt.

8.8.4 A diákok tájékoztatása  

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről.

Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást

kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától.  

8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

·         alapító okirat,

·         pedagógiai program,

·         szervezeti és működési szabályzat,

·         házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők,

illetve  (az alapító okirat kivételével)  megtalálhatók az iskola honlapján.  A hatályos alapító

okirat a  www.kir.hu  honlapon található meg.  A fenti dokumentumok tartalmáról  –

munkaidőben  –  az igazgató vagy az igazgatóhelyettes(ek)  adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája

8.9.1  Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn  a tanulók  iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel.  Az iskola-egészségügyi ellátást Vál Község  Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó  biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

·         az iskolaorvos,

·         az iskolai védőnő

8.9.1.1  Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a  Köznevelési törvény,  és az  annak végrehajtását tartalmazó  20/2012(VIII.31.) EMMI  rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola

tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a  Köznevelési törvény  25.§  (5) bek.  alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a

közvetlen segítő munkát az  igazgatóhelyettes végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését egyezteti az iskola igazgatójával.

8.9.1.2 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat

·                    Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a  Köznevelési törvény  46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§  (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).

·                    A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998.(IX.3.) NM- rendelet alapján.

·                    A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az

egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).

·                    A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett-  illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a  tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. 

·                    Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.

·                    Sürgősségi eseti ellátást végez.

·                    Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek.  

  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. 

8.9.1.3 Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő  munkájának végzése során együttműködik  az iskolaorvossal .  Elősegíti az

iskolaorvos munkáját, a  szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a

tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket,

leleteik meglétét.  Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,

testsúly, magasság,  hallásvizsgálat stb.).

A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki

órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú  filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat

mindennapi munkájában felhasználja.

Kapcsolatot tart  a  segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia,

Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

8.9.2  Az intézmény figyelemmel kíséri  a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és

megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A gyermekvédelem az intézmény összes

dolgozójának alapvető feladata.  Az osztályfőnök kapcsolatot tart fenn a fenntartó által

működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló

anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítványozza a

rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

9.1 A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre.

9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval

szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

·      A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ

megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

·      A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

·                A legalább háromtagú  fegyelmi  bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a

nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem

jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 

· A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását

napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban

ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv

ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság

tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat  – mérlegelésük után a szükséges mértékben  – a határozati javaslatba beépítik.

· A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a

fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal

meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott

személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a

tárgyalás céljára szolgáló teremben.

·      A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet

a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az

intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban

érintett tanulónak és szülőjének.

·      A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

·      A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó

nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

·      A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az

iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával)

meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.5 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján  egyeztető eljárás  előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 

·         az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes

találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

·         a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell

jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

·         az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi

eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót

és a szülőt nem kell értesíteni 

·      az egyeztető eljárás időpontját  –  az érdekeltekkel egyeztetve  –  az intézmény igazgatója tűzi ki,

·      az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről  elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

·      az egyeztető eljárás  lefolytatására  az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

·      az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

·      az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,

·      ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a  sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

·      az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás  –  lehetőség szerint  –  30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

·      az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

·      az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelőmélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

·      az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

·      a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat  a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10.Az intézményi hagyományok ápolása

10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

A  legjelentősebb  történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.)

minden esztendőben megtörténik.  Ezekre az  évfordulókra a  tanulóközösségek műsort

készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által

megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők

közreműködésével.

Rövid  műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának

évfordulójáról.  A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus

áldozatairól,  a trianoni  békeszerződés évfordulójáról  illetve a Holocaustról.

Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink

búcsúztatását, a ballagást.

10.3  Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények

Komoly előkészítést és körültekintő szervezést igényel   a  20 éves  múltra visszatekintő

Vajda hét eseményeinek megrendezése

·         Megyei szintű Vajda János Szavalóversenyt   szervezünk

·         Kokas Ignác emlékére rajzpályázatot hirdetünk

·         Körzeti futóversenyt szervezünk a Vajda hét keretében

Közkedvelt esemény a tanulók körében a farsangi és Mikulás buli, a Halloween, a sportnap

és az akadályversenyek

10.4  A hagyományápolás külső megjelenési formái

10.4.1 Az intézmény jelvénye, mely zászlaján is jelen van

10.4.2 Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete

Ünnepi viselet: 

Lányoknak: sötét szoknya  vagy nadrág, fehér blúz, iskolajelvény  vagy .sál 

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő vagy  iskola jelvény.

Az iskola hagyományos sport felszerelése  lányok  számára: tornacipő, fehér zokni, sötét

torna dressz/melegítő és fehér póló.. Fiúk  számára: tornacipő, fehér zokni, fehér póló v. trikó, sötét tornanadrág/melegítő.

 12. Záró rendelkezések

12.1  Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja  a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

12.2  Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés,

bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait  –  önálló szabályzatok tartalmazzák.  E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül 

módosíthatók.

Vál, 2016. március 31.

             

                                                                                                          igazgató  

Nyilatkozat

A Vajda János Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez  és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzMK elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2016. március-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.

Vál, 2016. március ..

                                                                       ………………………………….        

                                                                        a Szülői Munkaközösség elnöke   

                                                                                                           

Nyilatkozat

A  Vajda János Általános Iskola  Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,  hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2016. március   i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A

diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez  egyetértését adja.

Vál , 2016. március …

                                                                                                                                                                                                                    ………………………………

             

a diákönkormányzat vezetője