Váli Vajda János Általános Iskola: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Nyolc évfolyama előkészít a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelő továbbtanulásra. A nyolcadik évfolyam végéig minden tanulónak el kell sajátítania mindazon követelményeket, amelyeket egyrészt a kerettantervek, másrészt az elfogadott irányelvek alapján készített helyi tantervek rögzítenek.

Iskolánk tanulóinál el kell érni, hogy az életfogytig tartó tanulás elvét elfogadva megfelelő életvezetési ismeretekkel rendelkezzenek, hogy a munkaerőpiacon eredményesen szerepeljenek.

Abban is kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe.

Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

● egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;

● az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése

● intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;

● erkölcsi normák betartása, betartatása;

● az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;

● az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;

● a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;

● építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;

● a szülőkkel való konstruktív együttműködés.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében.

● A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra.

● A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.

● Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.

● Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

● Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

● Az igényes követelményrendszer meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok

Az iskolai nevelés – oktatás (a bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő, általános műveltséget megszilárdító, illetve az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz) a sokoldalú készség- és képességfejlesztés kiváló terepe. A NAT-ban előírt kulcskompetenciák, valamint az erre épülő kiemelt fejlesztési területek mindegyik műveltségterületen megjelennek. Az egyes műveltségterületek, tantárgyak kiemelt fejlesztési területei és az ezekhez kapcsolódó tartalmi és fejlesztési feladatok részletesen megjelennek a helyi tantervben.

Kulcskompetenciák

1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● megfelelő szókincs

● verbális és nonverbális kommunikációs képesség

● funkcionális nyelvtan

● életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

● hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

● különböző típusú szövegekben való tájékozódás

● információk feldolgozása lényegkiemelés

● segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

● érvelés képessége

● empatikus képesség

● esztétikai érzék

● kíváncsiság

● tantárgyra jellemző szaknyelv használata

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● megfelelő szókincs

● funkcionális nyelvtan

● nyelvi stílusok ismerete

● szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

● nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

● kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● analízis - szintézis

● matematikai fogalmak ismerete

● összefüggések felismerése

● tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

● tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

● bizonyítások megértése

● matematikai kommunikációs készség

● megfelelő segédeszközök használata

● az igazság tisztelete

● a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése

● mindennapokban használható tudás

● problémamegoldó készség

● lényeglátás

● kíváncsiság

● egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

● kreativitás

4. Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● összefüggések felismerése és kifejezése

● lényeglátás

● fogalomalkotás

● esztétikai érzék

● kreativitás

● rendszerszemléletű gondolkodás

● logikai képességek

● rajzolási készség

● tervezés és kivitelezés

● kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

● kíváncsiság

● környezettudatosság

● környezet- és természetvédelem

● egészséges életvitel

● nemzeti tudat megalapozás

● európai azonosságtudat

● egyetemes kultúra

● az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során

● gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

● legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

5. Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● eszközök megismerése, használata

● szövegszerkesztési ismeretek

● információkeresés és kezelés

● kritikai gondolkodás az innováció területén

● kreativitás

● munka világában való eligazodás

● élethosszig tartó tanulás

6. Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● motiváció

● saját tanulási stratégia kialakítása és alkalmazása

● önismeret

● önértékelés, illetve mások objektív értékelése

● figyelem

● segédeszközök használata

7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● egészséges életvitel

● mentális egészség

● magatartási szabályok alkalmazása

● kommunikációs képesség

● empátia

● problémamegoldó képesség

● európai tudat

● stressz és frusztráció kezelése

● változások iránti fogékonyság

● együttműködés

● magabiztosság

● érdeklődés

● személyes előítéletek leküzdése

● kompromisszumra való törekvés

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek

● kihívások felismerése, értelmezése

● a gazdaság működésének átfogóbb megértése

● a pénz világában való tájékozódás

● a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete

● tervezés

● szervezés

● irányítás

● vezetés

● delegálás

● az elemzés

● a kommunikálás

● a tapasztalatok értékelése

● kockázatfelmérés és vállalás

● egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

● önkifejezés

● ítéletalkotás

● fantázia, képzelet

● kreativitás

● asszociációs képességek

● analizáló készség

● kulturált vitakészség

● nyelvi kifejezőkészség

● manuális készségek

Az intézményi nevelő-oktató munka célja

Pedagógiai munkánk célja, hogy:

● A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy az alapvető emberi értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

● A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.

● A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze.

● A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

● Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki

● A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.

● Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.

● Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.

● Nagy művészek, tudósok a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa.

● Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat)

● Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye .

● A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai

● Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.

● Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését.

● Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

● Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

● Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

● Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

● A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).

● A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).

● A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).

● A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, stb.).

● A büntetés formái szóbeli figyelmeztetés, szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, nevelőtestület figyelmeztetés, intés, megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, eltanácsolás az intézményből.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Személyiségfejlesztés alapelvei:

Minden ember egyedi, individuum, aki egyszeri és megismételhetetlen, és a fejlődés során a fizikai és pszichés tulajdonságai dinamikus rendszerré egyesülnek.

Eszményi nevelési céljaink tehát nem mindenkinél, és nem azonos szinten érhetők el.

A személyiség folytonos kapcsolatban, kölcsönhatásban van a környezetével.

A személyiség az élet utolsó pillanatáig fejlődőképes, de a fejleszthetőség mértéke más és más, ezért egyetlen tanulóról sem mondhatunk le, és nem fejleszthetjük fejlődésének optimumán túl.

Személyiségfejlesztés alapkérdése:

A gyermekekkel elfogadtassuk az eszményeket, értékes példákat, magatartás formákat, és az azokhoz való alkalmazkodást. De segíteni kell kialakítani a saját egyéniségüket is.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

● A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében.

● A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. A helyi tantervben leírt tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

● A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása és megtartása. Értékorientációk,beállítódások kialakítása: felelősség,autonóm cselekvés. megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák.

● A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvés és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Ebben fontos szerepet kap az osztályoknak szervezett délutáni kirándulások, programok, akadályversenyek.

● A tanulók esztétikai nevelése.

Feladata: Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben, pl. az osztály, az iskola rendje, tisztasága, esztétikus és ismeretbővítő közös díszítés, faliújság készítés. A martonvásári Művészeti Iskola tagintézményeként táncházak, koncertek, kiállítások szervezése.

● A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az önuralom, az elkötelezettség kialakítása, kötelességtudat.

● A tanulók nemzeti, hazafias nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A nemzeti összetartozás ápolására irányuló, hazafias elköteleződésre nevelés.A hazaszeretet érzésének felébresztése. Különösen fontosnak tartjuk községünk hírességei emlékének ápolását ( Ürményi József, Vajda János, Kokas Ignác ), községünk múltjának megismertetését, hagyományainak ápolását.

● A tanulók aktív állampolgárságra és demokráciára nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

● A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának és folytonosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartásra irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása.

● A tanulók testi és lelki egészségre történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Iskolánkban biztosítjuk a mindennapi testedzést, a délutáni diáksportkör, valamint a sportnapok szervezésével, illetve a heti 5 testnevelés órával.

A tanulók környezeti nevelése (fenntarthatóság, környezettudatosság)

Feladata: A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. Évenként papírgyűjtés, folyamatosan szelektív hulladékgyűjtést (elhasznált elemek) rendezünk, a gyerekek segítségével tartjuk rendben iskolánk udvarát és környezetét, gondoskodunk a téli madáretetésről az ismét elnyert ÖKOISKOLA cím jegyében.

● A tanulók közlekedési nevelése

Feladata: A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli.

● Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak. A rendőrség szakemberei segítségét kérjük akik, előadásokat tartanak a gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel.

az internet veszélyeiről előadás szervezése

Az osztályfőnöki órákon, is feldolgoznak kollégáink ilyen témákat (iskolai bántalmazás)

● Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:

● Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása

● Erkölcstan órákon a konfliktusok etikus kezelése.

● Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése

● Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

● elérni, hogy az iskolai környezet nevelő hatású legyen,

● segíteni az egészség megőrzését,

● hogy az iskola szabadtéri területeinek állapota minőségileg jobb legyen,

● az iskolai étkezés rendje kulturálttá váljék,

● higiénia és tisztaság jellemezze az iskolát,

A pedagógus alapvető feladata, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.

Az iskola egészségügyi ellátás iskolaorvos, fogorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskolafogászati ellátás preventív és terápiás gondozást jelent a szükségletnek megfelelően.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet az osztályfőnökök jelzése alapján a Családsegítő Szolgálat gyermekvédelmi felelőse koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

● A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, ápoltság, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

● Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

● A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

● A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).

● Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

● A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:

● tehetséggondozó programok szervezése,

● csoportbontás

● napközis, tanulószobai ellátás biztosítása,

● szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,

● a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

● hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz,

● drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,

● felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,

● felzárkóztató órák szervezése szükség- és lehetőség szerint.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a háziorvossal és a védőnővel.

Iskolánkban logopédiai szakszolgálati ellátás működik. A logopédus az egészségvédelemben speciális feladatokat lát el.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, környezetismeret és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

Az iskolában, háztartásban, közlekedés során mindenkit érhet kisebb vagy nagyobb sérülés, baleset, s bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy segítséget kell nyújtsunk mások számára is. Sokszor a helyszínen nyújtott első segítség életet menthet, vagy meghatározza a gyógyulás súlyosságát, kimenetelét is. Az időben és jól felismert segítségnyújtással megállíthatjuk a sérülés további romlását is.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái technika, osztályfőnöki, biológia és környezetismeret órákon:

a) elméleti oktatás

b) gyakorlati feladatok megoldása, szituációs feladatok a védőnő bevonásával

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a

közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

A közösségi nevelés területei:

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:

● szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák

● Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, korrepetálás, kirándulások, erdei iskolák

● Diákönkormányzati munka

Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

● Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.

● Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést.

● A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),

● A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.

● Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

● Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követelményeivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja,

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

● Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.

● tolerancia

● Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

● A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

● A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:

● Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

● Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.

● Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:

● Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel.

● Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.

● Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

1.4.1 Hagyományőrző tevékenységek

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

● A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.

● Rövid műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, a trianoni békeszerződés évfordulójáról illetve a Holocaustról.

● Megemlékezünk a Zene, az Állatok, a Víz, a Madarak és Fák és a Föld napjáról is.

● Együtt szaval a nemzet- a magyar kultúra napja (jan. 22)

● Népmese napja alsóban -Benedek Elek születésnapja

● Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények

● Komoly előkészítést és körültekintő szervezést igényel a 25 éves múltra visszatekintő Vajda hét eseményeinek megrendezése

● Megyei szintű Vajda János Szavalóversenyt szervezünk

● Kokas Ignác emlékére rajzpályázatot hirdetünk

● Körzeti futóversenyt szervezünk a Vajda hét keretében

● Közkedvelt esemény a tanulók körében a farsangi és Mikulás buli, a Halloween, a sportnap és az akadályversenyek.

A hagyományápolás külső megjelenési formái

Az intézmény jelvénye, mely zászlaján is jelen van

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete

Ünnepi viselet:

Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolajelvény v.sál

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő v.iskolajelvény

Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok számára: tornacipő/edzőcipő fehér zokni, sötét tornadressz/melegítő. Fiúk számára: tornacipő/edzőcipő, fehér zokni, fehér póló v. trikó, sötét tornanadrág/melegítő.

1.4.2 Diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

● az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

● a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

● az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

● a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

● a tanítási órákra való felkészülés,

● a tanulók dolgozatainak javítása,

● a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

● a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

● kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

● a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

● tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

● felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

● iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

● osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

● az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

● szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

● részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

● a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

● tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

● iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

● részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

● tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

● iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

● szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

● osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki/alsós munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg lehetőség szerint minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

● Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

● segíti a tanulóközösség kialakulását.

● Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

● Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

● Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

● Szülői értekezletet tart.

● Fogadóórát tart.

● Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

● Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

● Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az családsegítővel-jelzőlapok

● Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

● Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

● Részt vesz az osztályfőnöki/alsós munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

● Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:

● Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése

● Differenciált foglalkozások

● Tehetséggondozó programok, szakkörök, versenyek szervezése

● Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

● Felkészítés továbbhaladásra, magasabb tanulmányok folytatására

● Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt.

E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a szintre hozás.

A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja.

A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a fogyatékosság típusának megfelelő szakos gyógypedagógus bevonásával történik.

A nevelésükhöz biztosított feltételek:

- speciális tanterv, tankönyv segédletek

- a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének megfelelő egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása,

- hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tananyagának elsajátíttatására.

A fejlesztő- és gyógypedagógusok feladatai

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

- feltérképezi a gyermek képességeinek,a fejletlen vagy sérült funkcióit,

- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására, a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb./,

- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,

- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

- együttműködik a többi pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatai, észrevételeit, javaslatait,

- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra,

- a habilitációs- rehabilitációs foglalkozásokat egyéni, csoportos formában tartja,

- a szakvélemények alapján, minden egyes tanulóról külön egyéni fejlesztési tervet készít,

- a foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzését folyamatosan végzi, egyéni fejlődési lapokon dokumentálja,

- minden tanév végén jelzi az illetékes TKVB felé azoknak a tanulóknak az adatait,akiknek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

Az SNI tanulók oktatásának irányelve:

- Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.

- Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.

- A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjára jellemző módosulásait.

- Egyéni fejlesztési tervet készítünk.

- Egyéni haladási ütemet biztosítunk.

- Együttműködünk a nevelési tanácsadó szakembereivel.

- A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel /BTM/ küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

- A tanulásban akadályozott tanulók eltérő /személyre szabott/ tanterv szerint haladhatnak.

- Az értékelésnél a méltányosság és a személyre szabottság elve kerül érvényesítésre

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Feladatunk:

● A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.

● A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.

● A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.

● A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

A fejlesztés színterei az iskolai, osztályközösségi programok.

Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Ezen belül az iskola feladatai közé tartozik az alábbi partnereinkkel való kapcsolattartás:

∙ Nevelési tanácsadóval,

∙ Gyermekjóléti szolgálattal,

∙ Családsegítő szolgálattal,

∙ Polgármesteri hivatallal,

∙ Gyermekorvossal,

∙ Védőnővel

∙ Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal együttműködni.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását, az indulási hátrányok csökkentését.

● A felzárkóztató foglalkozások,

● A tehetséggondozó foglalkozások

● A differenciált oktatás és képességfejlesztés,

● A pályaválasztás segítése,

● A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

● Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

● A családi életre történő nevelés,

● A napközis és tanulószobai foglalkozások,

● Az iskolai étkezési lehetőségek

● Az egészségügyi szűrővizsgálatok

● A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

● A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

● A szülőkkel való együttműködés,

● Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Tanulóinknak egy része szociálisan hátrányos helyzetű. Intézményi szinten e probléma kezelése nem lehetséges, közvetlen anyagi támogatást nem tudunk nyújtani. A segítségnyújtás lehetséges formái:

∙ az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

∙ a felzárkóztató órák

∙ a felzárkóztató foglalkozások

∙ a napközi otthon

∙ a tanulószoba

∙ a diákétkeztetés

∙ a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

∙ a családlátogatások

∙ a továbbtanulás irányítása, segítése

∙ szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

∙ nyári programok és táborok szervezés

∙ pályázatfigyelés, segítségnyújtás a pályázatírásban

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzaton keresztül tanulóink kifejthetik véleményüket alapdokumentumainkkal és munkatervünkkel kapcsolatban. A diákönkormányzat minden évben szabadon felhasználhat egy tanítási napot, melynek időpontját munkatervünkben rögzítjük. A diákönkormányzat vezetőjének tolmácsolásával megvitatjuk új ötleteiket, javaslataikat, és lehetőség szerint figyelembe vesszük azokat.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A jelenlegi gyakorlat szerint az együttműködés a személyes találkozás és az üzenő-füzetben történő levelezés révén valósul meg. Pedagógusaink többsége telefonon és e-mailben is tájékoztatja a szülőket. A szülőkkel az évente két alkalommal tartott szülői értekezleteken, a közös fogadóórákon, illetve a kétheti rendszerességgel megtartott egyéni fogadóórákon van módunk személyesen találkozni. Az együttműködés eredményességén kívánunk javítani évente nyílt napon való részvétel lehetőségével. Folyamatos információforrás honlapunk és facebookos oldalunk is.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatják:

∙ az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

∙ a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

∙ az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. a tájékoztatófüzeten és az elektronikus naplón keresztül írásban) tájékoztatják.

1. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnök tájékoztatják:

∙ Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösségi értekezleten,

∙ Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

● Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

● Fogadóóra

● Szülői értekezlet

Feladata:

∙ A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

∙ A szülők tájékoztatása

o Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

o Az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,

o A helyi tanterv követelményeiről

o Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról

o Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

o A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről

o Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról

o A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.9.1 A vizsgaszabályzat célja

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

● osztályozó vizsgákra,

● különbözeti vizsgákra,

● javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

● aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

● akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

● akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

● akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgák fajtái: Osztályozó vizsga

Javító- pótvizsga

Szintfelmérő vizsga

Osztályozó vizsga

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatok megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak a következő esetekben vizsgát kell tennie:

Ø A jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján vizsgát tehet.

Ø Külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára a vizsgát.

Ø Tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték.

Az igazgató által kijelölt időben és helyen kell az osztályozó vizsgának eleget tenni. A vizsga pontos napjáról a diák és a szülő a vizsga előtt minimum hat héttel értesítést kap. Egy vizsgán legfeljebb 2 évfolyam tananyagából lehet vizsgát tenni. Az osztályozó vizsgát az igazgató engedélyezi. A tanuló a szándékát írásban jelzi az intézmény vezetőjének, legalább két hónappal korábban.

A vizsga követelményeit a nevelőtestület határozza meg. A vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatása alól. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, vagy mindkét formában történik. A tanuló teljesítményének értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. A vizsga díjtalan és nem ismételhető. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A sikeresen vizsgázott tanulóknak nyilatkoznia kell, hogy az adott tárgyat kívánja-e tovább tanulni, kíván-e járni az adott tárgy óráira.Abban az esetben, ha a vizsga eredménye a tanuló számára nem fogadható el, tehát nem fogadja el az érdemjegyet, valamint a további tanulmányaihoz nem feltétlenül szükséges, a vizsga semmisnek tekinthető és a tanulói kötelezettségét nem befolyásolja.

Javítóvizsga

Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamely tárgyból (max. 3 tantárgyból) az év végén osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot szerzett.

Szabályai:

● Helyszíne az intézmény, amelyben a tanulói jogviszony fennáll.

● Helyszínét és időpontját és a bizottságot az igazgató állapítja meg.

● A tanuló az időpontról és a helyszínről az osztályfőnök segítségével illetve a kifüggesztett hirdetményen, iskolai honlapon tájékozódik.

● A követelményeket a szaktanár a tanév végén, illetve a vizsgára utasításkor ismerteti

● a tanuló előzetes jelentkezés nélkül jelenik meg a bizottság előtt.

● A vizsga indokolatlan elmulasztása, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.

● A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

● A tanév végi elégtelen osztályzat miatti javítóvizsga nem ismételhető és díjtalan.

● A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, eredményét a törzskönyvbe és a bizonyítványba kell bejegyezni, és ezt az igazgató által hitelesíteni.

Szintfelmérő vizsga

Azok a tanulók, akik idegen nyelv vagy matematika tantárgyakból ugyanazon évfolyam különböző szintű csoportokban tanulják a tantárgyat, a szintfelmérő vizsga alapján kerülnek a nekik megfelelő szintű csoportba.

A szintfelmérő vizsga szabályai:

● A belépő tanulók, vagy tanulócsoportok szeptemberben a tanév kezdetekor vizsgáznak.

● A már rendszerben lévő diákok májusban és a tanév végén vizsgáznak.

● A vizsga pontos időpontját az igazgató határozza meg.

● A szintfelmérés írásban történik minden tárgyból.

● Ha a diák az évfolyami átlag fölött teljesít, továbbra is részt vehet az emelt óraszámú képzésben.

● Ha az évfolyami átlagon van a teljesítménye, akkor az adott szaktanár mérlegelheti a további részvételt a jegyeinek átlaga (min. 3.5) és az órai munkája figyelembevételével.

● Az évfolyami átlag alatti teljesítménynél a diák automatikusan átkerül az alap óraszámú csoportba. Visszakerülésére is van lehetőség, ha félév elteltével a szintfelmérőn nyújtott teljesítménye meghaladja az évfolyami átlagot.

A vizsgatárgyak az évfolyamon tanított tantárgyak, melynek minimumkövetelményeit a házirend melléklete tartalmazza.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskolánkba nem beiskolázási körzetből jelentkező tanulók esetén az osztály létszáma és összetétele, a tanuló magatartása, idegennyelv-tudásának szintje és tanulmányi eredménye alapján az igazgató dönt.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

Intézményünk külön felvételi eljárást nem határoz meg.

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

Óraterv a kerettantervekhez
Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	6	6
Idegen nyelvek				2
Matematika	4	4	4	4
Erkölcstan	1	1	1	1
Környezetismeret	1	1	1	1
Ének-zene	2	2	2	2
Vizuális kultúra	2	2	2	2
Életvitel és gyakorlat	1	1	1	1
Testnevelés és sport	5	5	5	5
Szabadon tervezhető órakeret	2	2	3	3
Rendelkezésre álló órakeret	25	25	25	27

Tantárgyak	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	4	4	3	4
Idegen nyelvek	3	3	3	3
Matematika	4	3	3	3
Erkölcstan	1	1	1	1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek	2	2	2	2
Természetismeret	2	2	-	-
Fizika	-	-	2	1
Kémia	-	-	1	2
Biológia-egészségtan	-	-	2	1
Földrajz	-	-	1	2
Ének-zene	1	1	1	1
(Dráma és tánc)/Hon- és népismeret	1	-	-	-
Vizuális kultúra	1	1	1	1
Informatika	-	1	1	1
Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1	-
Testnevelés és sport	5	5	5	5
Osztályfőnöki	1	1	1	1
Szabadon tervezhető órakeret	2	3	3	3
Rendelkezésre álló órakeret	28	28	31	31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése	Változat
Magyar nyelv és irodalom	A változat
Matematika	A változat
Fizika	B változat
Kémia	B változat
Biológia-egészségtan	A változat
Ének-zene felső tagozat	A változat
Ének-zene alsó tagozat	A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak	1. évf.		2. évf.		3. évf.			4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7+1		7+1		6+2			6+1
Idegen nyelvek	-		-		-			2+1
Matematika	4+1		4+1		4+1			4+1
Erkölcstan	1		1		1			1
Környezetismeret	1		1		1			1
Ének-zene	2		2		2			2
Vizuális kultúra	2		2		2			2
Életvitel és gyakorlat	1		1		1			1
Testnevelés és sport	5		5		5			5
Informatika	0		0		0			0
Szabadon tervezett órakeret	2		2		3			3
Rendelkezésre álló órakeret	25		25		25			27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak		5. évf.		6. évf.		7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom		4+0,5		4+1		3+1,5	4+0,5
Idegen nyelvek		3+0,5		3+0,5		3	3+0,5
Matematika		4		3 +1		3+0,5	3+1
Erkölcstan		1		1		1	1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek		2+0,5		2+0,5		2	2,5
Természetismeret		2		2		-	-
Fizika		-		-		2	1
Kémia		-		-		1+0,5	2
Biológia-egészségtan		-		-		2	1+0,5
Földrajz		-		-		1+0,5	2
Ének-zene		1		1		1	1
Hon- és népismeret		1		-		-	-
Vizuális kultúra		1		1		1	1
Informatika		0,5		1		1	1
Technika, életvitel és gyakorlat		1		1		1	-
Testnevelés és sport		5		5		5	5
Osztályfőnöki		1		1		1	1
Szabadon tervezett órakeret		2		3		3	3
Rendelkezésre álló órakeret		28		28		31	31

Az alsó tagozatos testnevelés órák közül 1 órát néptánc oktatással váltunk ki.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

* A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

* Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

* A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

● fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

● a fegyelem megszilárdítása, a tartós figyelem kialakítása

● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

● Igyekszünk mozgásigényüket kielégíteni, mozgáskoordinációjukat ,hallásukat és ritmusérzéküket javítani sok népi gyermekjáték alkalmazásával.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

● az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

● az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

● az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

● a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

● a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

● a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

● az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés

● alsó tagozatban heti 1 órarendszerinti néptánc és 4 órarendszerinti testnevelés órát biztosítunk

● felső tagozatban heti 5 órarendszerinti testnevelés órát biztosítunk

● a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

A délutáni megtartásához szükséges óraszámot a kötelezően finanszírozott órakeretből oldjuk meg. Biztosítjuk tanulóink számára az országos és a megyei, valamint a területi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit.

Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünkben teljesítsék.

Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében igénybe vesszük a szakszolgálatot.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Minden tanítási év május 20-ig választanak a tanulók a lehetséges tantárgyak közül. A választás a következő tanév végéig kötelező érvényű.

2.7 A tankönyv- és eszközválasztás szabályai

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a tanévzáró ünnepélyen tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

* A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

* Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

* A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

HH és HHH tanulókat a mindenkor hatályos rendelet szerint

a helyi települési jegyzőnél lehet nyilvántartásba venni.

SNI tanuló: szakértői bizottság által sajátos nevelési igényű gyermek.)

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításához egyéni felzárkóztatásokat, délutáni programokat szervezünk a Családsegítő szolgálat munkatársaival. Küzdünk a véletlenszerűen felmerülő szegregáció ellen közösségi foglalkozásokon, osztályfőnöki órákon, egyéni beszélgetésekben, problémamegoldó megbeszéléseken.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmének teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

* a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

* az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében félévente minden tanulónak lehetőleg legalább egyszer kell felelnie szóban.

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

* Az első évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel/százalékkal minősítjük.

* Az első félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.

* A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel is minősítjük.

* A második-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

9. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők.

Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Ezen kívül a tanulók munkájukért egyéb minősítést, pl. piros/fekete pontot, + -t stb. kaphatnak, amit a tanár az általa meghatározott mennyiség után érdemjegyre vált át.

11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból a legalább a heti óraszám háromszorosa (kivétel a félórás tantárgyaknál minimum három ) jegy legyen félévente.

12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül, illetve az elektronikus naplón keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a témakörök nehézségétől függően a szaktanárok, illetve a szakmai közösségek állapítják meg:

Teljesítmény	Érdemjegy
0-49%	Elégtelen (1)
34-60%	Elégséges (2)
51-80 %	Közepes (3)
76-90%	Jó (4)
91-100%	Jeles (5)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli beszámoltatás formái	Funkciója	Gyakorisága	Rendje	Az értékelésben betöltött szerepe	Korlátai
Írásbeli felelet (röpdolgozat)	Egy kisebb tananyag, anyagrész számonkérése	Tanóránként	Tanóránként maximum 15-20 percben	Felelet értékű
Tudáspróba, dolgozat, felmérés	Egy-egy tananyag számonkérése	Hetente	Maximum 45 perc	Felelet értékű	Egy nap maximum kettő tantárgyból előre jelezve /Házirend/
Témazáró /szummatív/	Egy-két témakör, tananyag lezárásakor	Tantárgyanként változó, évente kb. 3-4 alkalommal	Maximum 45 perc	Súlyozottan számít	Egy nap maximum kettő témazáró – megfelelő időben előre jelezve /Házirend/
Év végi felmérés	Az éves tananyag számonkérése	Év végén	45- 60 perc	Szaktárgyanként meghatározva

14. A második-negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

- második-negyedik évfolyamon:Erkölcstan/Hit-és erkölcstan. magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

- idegen nyelv negyedik osztály

- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret, Erkölcstan/Hit-és erkölcstan.

- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret,Erkölcstan/Hit-és erkölcstan. ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, Erkölcstan/Hit-és erkölcstan.

- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, testnevelés, Erkölcstan/Hit-és erkölcstan.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:

● önállóan vagy kis erőfeszítéssel elvégezhető legyen (differenciálás!)

● jól előkészített legyen (motiválás, útmutatás)

● elsősorban a memória, az olvasási készség, a szövegalkotási képesség, a fantázia vagy az önkorrekció

● fejlődését szolgálja

● változatos legyen, adjon alkalmat a különböző jellegű tanulási technikák gyakorlására, a problémamegoldás, az önálló döntés átélésére

● ellenőrzése és értékelése folyamatosan megoldható legyen

● ellenőrzési és értékelési módja változatos legyen

● a tanuló részéről történő javítás lehetősége utólag adott legyen

● a konkrét kötelező feladatvégzés időtartama egy-egy napon lehetőleg ne legyen több:

bevezető szakaszon az 1-2. évfolyamon 20-25 perc.

1.osztályban 5-5 sornál többet ne írassunk egy tantárgyból (matek, magyar)

kezdő szakaszon a 3-4. évfolyamon 35-45 perc.

alapozó szakaszon az 5-6. évfolyamon 50-65 perc.

fejlesztő szakaszon a 7-8. évfolyamon 65-80 perc.

Ez alól kivételt jelenthet a könyvtári kutatómunka, nyelvtanulás vagy a fogalmazás írása 3. évfolyamtól kezdve, de a ráfordított idő állandó kontrolljáról gondoskodni kell. A fenti időkorlát meghaladása megengedhető, ha a tanuló önként, saját, kedvteléséből folytatja a tevékenységet szorgalmi vagy plusz feladatokkal tanul, olvas, ír, verset.

▪•• a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

▪•• a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban nagy létszámú osztály esetén csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát, magyar nyelv és irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

Egyéb foglalkozásokat, szakköröket a gyerekek érdeklődéséhez mérten szervezünk. Minden év május 20-ig választhatnak a tanulók szülei azok közül a délutáni foglalkozások közül, melyek meghirdetésre kerültek. A következő tanévben ezeken a részvétel kötelező.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik a testnevelés órákon, tanévenként ( A felmérés a NETFIT alapján került összeállításra.)

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében: minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira, a közlekedési tolerancia fontosságára. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén, és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első- nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli, kivéve első osztály szeptember hónapja.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Példás csak egyhangú vélemény esetén lehet.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

- kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

- tisztelettudó;

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik;

- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

- óvja és védi az iskola felszerelését a környezetet;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c.) Változó (3) az a tanuló, aki:

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

- feladatait nem minden esetben teljesíti;

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezem alkalmazkodik;

- igazolatlanul mulasztott;

- osztályfőnöki intője van.

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok többségét teljesíti, vagy megsérti.

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.

19 Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg, kivéve első osztály szeptember hónapja. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a.) Példás (5) az a tanuló, aki

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek.

c.) Változó (3) az a tanuló, akinek

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányai fejlődése érdekében;

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

- feladatait többnyire nem végzi el;

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok többségének megléte szükséges az egyes érdemjegyek eléréséhez.

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

. Azt a tanulót, aki

- példamutató magatartást vagy szorgalmat tanúsít,

- vagy folyamatosan kíváló tanulmányi eredményt ér el,

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái:

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

− szaktanári dicséret,

− napközis nevelői dicséret,

− osztályfőnöki dicséret,

− igazgatói dicséret,

− nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

− szaktárgyi teljesítményért,

− példamutató magatartásért,

− kiemelkedő szorgalomért,

− példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók, illetve a körzeti, megyei versenyeken szereplő, eredményt el nem érő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) A körzeti versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók, valamint a megyei és felmenő rendszerű

f) Igazgatói dicséret jár öt osztályfőnöki dicséret után, valamint három szaktanári dicséret egy osztályfőnöki dicséretnek minősül.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanuló, aki

− tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

− vagy a házirend előírásait megszegi,

− vagy igazolatlanul mulaszt,

− vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

− szaktanári /napközis nevelői /tanulószobás nevelői/ügyeletes tanári figyelmeztetés;

− osztályfőnöki figyelmeztetés;

− osztályfőnöki intés;

− osztályfőnöki megrovás;

− igazgatói figyelmeztetés;

− igazgatói intés;

− igazgatói megrovás;

− tantestületi figyelmeztetés

− tantestületi intés

− tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Vál, 2013. március 14.

Jóváhagyta:

Kovácsné Darabos Erzsébet

igazgató

A Pedagógiai Program módosítását jóváhagyta:

Vál, 2016. március 31.

Szabó Éva

igazgató

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4.1 Hagyományőrző tevékenységek

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények

A hagyományápolás külső megjelenési formái

1.4.2 Diákönkormányzat

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.5 Mindennapos testnevelés

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

2.7 A tankönyv- és eszközválasztás szabályai

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Összes oldalmegjelenítés